Első ránézésre semmi más, mint pár jó hirdetés, amiből kész szövegrészeket, elemeket, vagy kész modulokat felhasználhatunk – ha megnézzük a mai nyomtatott sajtót, akkor megállapíthatjuk, hogy a hirdetések zöme – kivétel néhány önálló gondolkodású fejvadászt – hasonló alapokra épül.

De mi ezzel a baj?

A baj alapvetően nem a sablonos megoldással van, hiszen sablont még a kreatív munkák során is, vagy hogy mást ne mondjunk, a szobrászok, festőművészek, vagy zeneszerzők is használnak.

Az álláshirdetés jóval több (kell, hogy legyen), mint egy sablonos kommunikáció. Hiszen ha csak azt tekintjük, hogy egy-egy szakterületen egy adott időpontban több száz aktuális állás pályázható meg, akkor gyorsan szembe kell néznünk azzal is, hogy senki sem fogja a mi álláskiírásunkat megpályázni, hacsak nem kommunikálunk felé valami olyat, amely a figyelmet felkelti, amely az érzelmekre hat.

Az álláshirdetés tiszta marketing – és ha ebből indulunk ki, akkor tudnunk kell, hogy az ember minden döntése előbb érzelmi, majd a meghozott döntést később racionalizálja. Tehát ahhoz, hogy döntsön, az érzelmeire kell hatni. A „bajai székhelyű építőipari vállalkozás megbízható könyvelőt keres versenyképes díjazásért” típusú megfogalmazásra legfeljebb az unalmas kifejezés illik, de az semmiképp, hogy az érzelmek nyelvén beszélne.

Az álláshirdetés helyes megfogalmazásához előbb persze a saját érzelmeinket, gondolatainkat kell megtalálnunk, azonosítanunk, hogy legalább esélyünk legyen arra, hogy a keresett gondolkodású jelentkezők ránk találhatnak.

A javasolt lépéssor a következő:

1.    Fogalmazzuk meg, hogy kik vagyunk, azaz hogyan gondolkodunk, mik azok a csak ránk (cégünkre) jellemző motívumok, gondolatiság, munkamódszerek, erkölcsi vagy értékrendbeli elemek, amelyek világosan megkülönböztetnek bennünket másoktól.
Pl.: „Az XY Kft a hazai …. piac fiatal szereplője, amely az ügyfeleinél az elmúlt években elfoglalt pozícióját gyors és pontos szolgáltatásaival, rátermett és az eredményekért küzdeni tudó és akaró munkatársi gárdájával érte el. A cég növekedésének motorja strukturált szervezetében és jól teljesítő munkatársai kimagasló támogatásában keresendő – a legjobb megbízókat csakis a legjobb csapat szolgálhatja.”

Ennek az elemnek jóval nagyobb a szerepe annál, mintsem gondolnánk. A pontos megfogalmazás segít abban, hogy a hozzánk hasonló gondolkodású jelöltek ránk találjanak.

2.    Írjuk össze az igényeinket. Törekedjünk arra, hogy kompetenciákban gondolkodjunk, azaz képességeket, tudáselemeket, tapasztalatot, szakismeretet határozzunk meg, mert ez később is jól követhető, és kevésbé lesz szubjektív, mint az „olyan értékesítő kellene, mint a Karcsi” típusú definíció. Az igényeink illeszkedjenek az előző pontban megfogalmazottakhoz, és ahhoz, amiben jelenleg hiányt szenvedünk a cégünknél – a hiányzó tudást, kompetenciát, tapasztalatot definiáljuk.

3.    A hirdetésnek ezt a gondolatiságot kell végig kommunikálnia. Nem a szöveg, nem a szavak számítanak, hanem az, amit a hirdetés kommunikál. Mi jut eszébe az olvasónak akkor, amikor a hirdetést olvassa? A hirdetés megfogalmazásakor ebben a gondolatvilágban kell lennünk ahhoz, hogy pontosan azt kommunikáljuk, amit szeretnénk, hogy megértsenek.

4.    A hirdetés nyelvezete igazodjon a megcélzott közönség nyelvezetéhez, stílusához – ez a gondolatiságnak legalább annyira része, mint a pozicionálás.

5.    A hirdetésben szerepeljenek az elvárások, és feladatok pontosan, nem túl részletesen, de egyértelműen.

6.    Tüntessük fel, hogy mire számíthat a jelentkező a munkájáért cserében – de a részleteket hagyjuk meg a személyes találkozásra.

7.    A jelentkezés módját ismertessük nagyon pontosan (módja, határideje, formája).

Tehát ahhoz, hogy a hirdetésünk a kívánt hatást elérje, és megfelelő jelentkezést hozzon, előbb tudnunk kell, hogy mi kik vagyunk, ehhez mérten kire van szükségünk, azaz, kinek kommunikálunk, és milyen módon.

Tokár Péter