Cafeteria – Mikor érdemes megtartani és mikor elhagyni?
Az Országgyűlés által pontosan ma egy hete elfogadott adó- és járulékmódosítások nyomán több kérdésben gyors döntésre kényszerülnek a vállalkozások.
Az Országgyűlés által pontosan ma egy hete elfogadott adó- és járulékmódosítások nyomán több kérdésben gyors döntésre kényszerülnek a vállalkozások. Például a cafete-riával kapcsolatban. Ugyanis határozottan szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei. Legnagyobb részük 2010-től a kifizetőt terhelő 25 százalékos adó megfizetése mellett és járulékmentesen adható, ugyanakkor a kedvezményes és általános adókulccsal adózó munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások miatt a munkáltatói adminisztratív terhek emelkedése valószínűsíthető – hívja fel a figyelmet a Deloitte Zrt. elemzése.
Amiről a vállalkozásoknak a következő hónapokban dönteniük kell, nem más, mint hogy a mostanihoz hasonló formában tartják-e meg és megtartják-e egyáltalán a természetbeni juttatásokat. Egy társaságnál a cafeteria megtartása vagy átalakítása mellett szóló érvek és ellenérvek a bérszinttől, a munkavállalók számától és sok más szemponttól is függnek, vagyis vállalkozásonként nagyon eltérők lehetnek – hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a tanácsadó cég adó-tanácsadási üzletágának partnere.
Ha például a munkavállaló készpénzjuttatását 17 százalék (21,5 százalék) személyi jövedelemadó és 17 százalék járulékkötelezettség terheli, az ugyanilyen értékű és általános adózási szabályok alá tartozó természetbeni juttatás költsége nem tér el nagymértékben. Ez esetben – a természetbeni juttatás nyújtásával összefüggésben felmerülő többletadminisztráció és a munkavállaló által valószínűleg előnyben részesített készpénzjuttatás miatt – érdemes megfontolni a készpénzben történő fizetést. Ebben a munkavállalói csoportban is jó döntés lehet azonban a kedvezményes adózású természetbeni juttatások nyújtása az esetben, ha azok a dolgozó mindennapi szükségleteit, fogyasztását (részben) fedezik.
Jelentős a különbség azonban a készpénzjuttatáshoz és a kedvezményes, valamint az általános adózású természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó költségek között, ha a munkavállaló készpénzjuttatását 32 százalék (40,5 százalék) személyi jövedelemadó és 17 százalék vagy 7,5 százalék (járulékfizetési felső határt meghaladó éves jövedelem esetén) járulékkötelezettség terheli. Ilyen kompenzációval rendelkező alkalmazottak esetében a – korábban adómentesként biztosítható, bár a módosítás következtében adó- és/vagy járulékkötelezettséggel terhelt – természetbeni juttatások fenntartása célszerű lehet.
A közeljövőben nem csak cafeteriaügyben kell persze dönteniük a cégeknek, illetve felkészülniük a változásokra. Az elfogadott csomag több, válságkezelési célt szem előtt tartó módosulása is gondolkodásra késztető – áll az elemzésben. Ilyen például az a módosítás, amelynek értelmében – a behajthatatlanná vált követelés új definíciója eredményeképpen – az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkenti az adóalapot. Ez a szabály öt adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának a visszanyerését jelenti, és már a 2009-es adóévre is alkalmazható.
A törvénymódosítás az értékvesztés miatti adóalap-növelés kötelezettsége alól (2009-től) a pénzügyi vállalkozásokat is mentesíti.
A 2008. december 31-ig képzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel meghoszszabbodik, vagyis azt a cégek így hat éven belül oldhatják fel. Ez főként azoknak a bajba jutott vállalkozásoknak jelent könnyítést, amelyek a válság miatt most rövid távon képtelenek beruházni, a meg nem valósult beruházások esetében viszont késedelmi pótlékokkal együtt kellett volna megfizetniük a fejlesztésitartalék-képzés következtében eddig le nem rótt adót.
forrás: vg.hu
