Jól szervezett Bábel

Shared service centerek álláskínálata és a megfelelő jelöltek felkutatásának naprakész módszerei. Hogy érhetőek el a Magyarországon élő külföldi jelöltek?
Interjú Mezei Viktóriával, a TESK Tanácsadó Kft SSC-IT tanácsadói csoportjának koordinátorával

Pozícionálnád az olvasók számára az SSC-IT tanácsadói csoportját? Milyen feladataitok vannak pontosan, milyen profilokra folytattok kereséseket?

Ahogy azt a csoport elnevezése is tükrözi, két, igen jelentős megbízói réteg igényeinek kielégítése a feladatunk: egyrészt az informatikai kereséseket visszük, másrészt pedig a hazai shared service-eknél adódó nyitott pozíciókat próbáljuk a lehető legrövidebb időn belül betölteni. Természetesen – épp a szolgáltató központ jellegből adódóan – mindenhol alapfeltétel kettő vagy három nyelv szinte anyanyelvi ismerete és némi szakmai háttér, de az esetek többségében ez utóbbi másodlagos a nyelvtudáshoz képest, legalábbis a beosztotti pozícióknál.
 
Melyeket találod a legnehezebbnek?

Leginkább azokat a pozíciókat, ahol valamilyen egzotikus nyelvre vagy nyelvpárra kell szoros határidővel jelöltet találnunk. Az angol nyelv perfekt ismerete mellett (!) egyre többször követelmény két további nyelvben a felsőfokú jártasság. Így például kerestünk angol-német-francia vagy angol-spanyol-portugál nyelvkombinációra, ahol „csupán” azt a jelöltet kellett megtalálnunk, aki az adott nyelveket a lehető legmagasabb szinten beszéli. Ugyanakkor az olyan kombinációknál, mint mondjuk az angol-francia-flamand, az angol-héber vagy az angol-német-holland már pusztán a jelöltek felkutatása is fáradságos feladat.

Mi a legkomolyabb kihívás a toborzás-kiválasztás során ezeknél a pozícióknál?

A nyelvtudás tesztelése. Elvárás a tanácsadók felé, hogy mind szóban, mind pedig írásban teszteljék a jelöltek nyelvtudását. Másodsorban talán a konkurencia. A shared service-ekre jellemző, hogy nem kötnek beszállítóikkal kizárólagos szerződéseket. Leszerződnek a lehető legtöbb tanácsadó, fejvadász céggel és jelölteket mindegyiküktől várnak.

Látva a szolgáltató központok gyors magyarországi terjedését, és ezzel erőforrás-igényét, milyen módszerekkel lehet ma eredményesen jelöltet, akár nagy létszámban produkálni?

Elengedhetetlen az úgynevezett alternatív források igénybe vétele. Hagyományos módszerekkel (hirdetéssel és országos adatbázisban jelöltek felkutatásával) nem lehetünk elég eredményesek. A TESK rendelkezik saját jelöltadatbázissal, amelyben közel tízezer interjúzott és azonnal hozzáférhető jelölt található. Szoros kapcsolatban vagyunk egyetemek, főiskolák, kulturális intézmények (ritka) nyelveket oktató karaival, részlegeivel és hírleveleik révén sok potenciális munkavállalóhoz eljutunk. Természetesen közösségi portálok nyelvi érdeklődésű klubjait is megkeressük és rajtuk keresztül is hirdetünk. Emellett nagy sikerrel zajlik jelöltajánlási rendszerünk.

Magyar vagy külföldi állampolgárokat kerestek meg inkább? Ki a célközönség?

Abszolút lényegtelen az SSC-k számára a jelölt származása, sőt, tekintve, hogy a magyar nyelv sehol sem feltétel, azonos esélyekkel indulnak a hazai és a külföldi jelöltek. Hosszasabb egyeztetés, több odafigyelés és nagyobb meggyőző erő szükséges egy európai fiatal szakember Magyarországra csábításához.

Hogy lehet felkelteni a potenciális jelöltek érdeklődését? Lehet-e valamit kezdeni azzal, ha valaki első megkeresésre nem érdeklőik az állásajánlat iránt?

A jelöltek számára elsősorban maga a lehetőség vonzó, hogy az évek hosszú munkájával elsajátított nyelvismeretüket az új pozícióban kamatoztathatják. Aki igazán szeret idegen nyelven kommunikálni, annak ez az érv rendszerint mindennél többet ér. Azoknak, akik nem érdeklődnek első megkeresésre, általában információt küldünk a cégről és a pozícióról, majd néhány napon belül ismét megkeressük őket. Az ismételt megkeresések alkalmával egyre inkább ráébrednek, hogy tudásuk mekkora értéket képvisel és fokozatosan nyitottá válnak.

Hány megkeresést végeztek egy sikeres beléptetéshez átlagosan?

Ez erősen függ a pozíciók jellegétől és a verseny kiélezettségétől is. Volt már olyan pozíciónk, melyet mindössze három jelölt interjúztatásával sikerült betöltenünk, ez hozzávetőlegesen 10 fő telefonos megkeresését jelentette. Ugyanakkor olyan pozíciónk is akad, ahol 10-12 interjúzott jelölt szükséges ahhoz, hogy a megbízó ki tudja választani a számára megfelelő kollégát, ez 35-50 előzetes, telefonos megkeresését feltételez a mi oldalunkról.

Hányféle idegennyelv-tudásra mutatkozott igény eddig az ügyfelek részéről?

Egész pontosan 24 nyelvre! Ezeknek tesztelését (szóban és írásban) szerződésben is vállalnunk kellett. A tesztek összeállítására és kiértékelésére igen jelentős külsős erőforrásokat vontunk be.

A csoportotok szolgáltatásának melyek azok az elemei, amellyel a legnagyobb segítséget nyújtjátok a megbízók számára?

A mennyiségi és egyben minőségi jelöltállítás. Olyan létszámigények merülnek fel ezeknél a megbízóknál (pl. 66 fő egy hullámban), amit saját erőforrásból lefedni nem tudnak, ehhez tanácsadók bevonására van szükség. Emellett az időigényesebb feladatokban, nehezen hozzáférhető jelöltek fejvadászatában tudunk nagy segítséget nyújtani.

Személy szerint mit szeretsz ebben a munkában a legjobban?

Nyelvtanári múltamból adódóan egyértelműen vonzó számomra a nyelvhasználat lehetősége, mind a megbízókkal való kapcsolattartás, mind pedig a jelöltek interjúztatása, nyelvi tesztje során. Emellett természetesen a sikerélmény, amikor egy-egy hetekig tartó toborzási projekt végén megérkeznek az első visszajelzések felvételt nyert jelöltjeinkről. Ez az a pillanat, amikor kolléganőimmel együtt azt érezzük, mégiscsak megérte a befektetett tengernyi munka!


forrás: TESK Tanácsadó Kft.