Pótolni kell a kiesett szaktudást
A nők sokkal inkább hajlandóak szakképzettségüket bővíteni a recesszióban, mint a férfiak - ez derült ki a Vodafone Egyesült Királyságban végzett felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a recesszióban mennyire jellemző a megfelelő szakismeret hiánya az egyes cégekben, illetve a dolgozók mit tesznek a távozók szaktudásának pótlására.
A nők sokkal inkább hajlandóak szakképzettségüket bővíteni a recesszióban, mint a férfiak - ez derült ki a Vodafone Egyesült Királyságban végzett felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a recesszióban mennyire jellemző a megfelelő szakismeret hiánya az egyes cégekben, illetve a dolgozók mit tesznek a távozók szaktudásának pótlására.
A nők kétszer gyakrabban mondták, hogy szívesen tanulnak új dolgokat a válság alatt, mint a férfiak a Vodafone egyesült királyságbeli kutatása során. Öt megkérdezett menedzser közül mindössze egy fejezte ki azon szándékát, hogy pótolja szakértelembeli hiányosságait a recesszióban - olvasható a workingnation.co.uk honlapon.
A dolgozók harmada szerint ugyanakkor az, ha új ismereteket kell szerezniük a munkahelyen, egyben a stressz szintjüket is növeli. A válaszadók többsége egyetértett azzal, hogy nem elég a hagyományos szaktudást bővíteni, emellett szükség van az úgynevezett soft képességek fejlesztésére is, mint például az innovációs vagy a vezetői képesség - ennek a kettőnek a kombinációja vezethet sikerhez.
A Vodafone legfrissebb jelentése szerint az egyesült királyságbeli cégek nagy részénél hiányzik a megfelelő szakértelem a létszámcsökkentések és a tréning büdzsé megkurtítása miatt. Az is kiderült, hogy a nők úgy érzik: ők többet tesznek férfi társaiknál, hogy betöltsék ezt a rést.
A kutatásban részt vevők 12 százaléka mondta, hogy új ismereteket kell szereznie annak érdekében, hogy pótolják az eltávozott kollégákat. Míg a női munkatársak közül tízből egy nő mondta, hogy tanulásba kezdett az űr betöltése érdekében, addig a férfiak közül csak húszból egy.
A felmérés szerint a szaktudásbeli hiányosságok pótlása érdekében a fiatal munkavállalók is áldozatokat hoznak. Az összes dolgozó közül három állította, hogy az új ismeretek szerzése növeli a stressz szintet a munkahelyen. Ugyanakkor míg a 16-24 évesek 36 százaléka jól viseli a lassulás következményeit, az 55 évesek vagy az azon túliak csupán 29 százaléka állítja ezt.
Összességében azon munkavállalók 80 százaléka, akiknek új dolgokat kellett tanulniuk a válság miatt, nem vett részt semmilyen tréningen. A fiatal dolgozók voltak azok, akik rosszabbnak érezték helyzetüket: a 16-24 évesek 50 százalékának nem volt lehetősége tréningen bővíteni szaktudását, miközben kénytelenek voltak új ismereteket elsajátítani. A 25-34 évesek 20, míg a 35-44 évesek 25 százaléka járt így.
Nagy szükség lenne arra, hogy a munkavállalók soft képességeiket is fejlesszék a nehéz gazdasági időkben, ahol a növekedés kevésbé jellemző, a munkaerőnek mégis motiváltnak kell maradnia. Gary Browning szakértő szerint a vezetőknek ezért újfajta képességeket kell elsajátítaniuk. Nemcsak kreatívnak,de alázatosnak, felelősségteljesnek is kell lenniük, emellett szükségük van látnoki képességre is a mostani "szerencsétlen" helyzetben. Ez nehéz kihívás a menedzsereknek, hiszen ezeknek a soft képességeknek még sokuk híján van.
Peter Kelly, a Vodafone egyesült királyságbeli kutatási vezetője figyelmeztet: minden szektorban találunk olyan cégeket - legyen az kis-, közép- vagy nagyvállalat -, amelyben a vezetők már meghoztak nehéz döntéseket a beosztottak sorsát illetően, sokuk pedig most fontolgatja ezt a lépést. Fontos, hogy a menedzserek újra tudják szervezni a munkaerőt, hogy a dolgozók rendelkezzenek a megfelelő szaktudással a munka elvégzéséhez. Az alap képességek megléte vagy hiánya döntő lehet a túlélésben vagy a sikerességben.
A jelentés felfedi azt is, hogy nagyon sok vezető nem ért ahhoz, hogyan tartsanak kellő szaktudást a cégükben. A munkáltatók 37 százaléka közölte, hogy létszámcsökkentésre kényszerültek az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor míg a vállalatok 34 százaléka jelezte, hogy továbbra is fontosnak tartja a dolgozók szaktudásának fejlesztését, addig a többség (66 százalék) azt állította, hogy kevesebbet szán erre, illetve a tréningekre is kevesebb pénzt költ.
Mindezek következményének is tekinthető, hogy öt cégből egynél panaszkodtak arra: kevesebb szaktudással bír a jelenlegi munkaerejük, mint amekkorára szükség lenne. Bár mindennek tudatában vannak a cégek, mégis 58 százalékuk úgy érzi: a mostani időszakban nincs olyan nagy jelentősége ennek a kérdésnek (hiszen a többi vállalkozás is hasonló gondokkal küzd), mint amikor normalizálódik a gazdasági helyzet.
Kővári Zsuzsa írása
forrás: HR Portal
