Egy olyan technika és fejlődésorientált iparágban, mint az informatika, gyorsabbak a változások. Igaz ez az ágazat munkaerő-piacára, a szükséges tudás- és tapasztalatszintre. Ezeket nagyban befolyásolják a társadalmi és gazdasági változások, hiszen a humánerőforrás ezeknek fontos részét képezi.

Ezeket, a tendenciákat a munkavállalóknak és munkaadóknak is követni kell, ha a véráramban szeretnének maradni.

A különböző oktatási intézmények szerepe ugyanolyan érintettjei és befolyásolói a történéseknek, mint a maguk a munkavállalók, a munkaadók és a munkaerő-közvetítők.  

Az Amerikából Európába gyűrűző krízis hatásai már a munkaerőpiacra is jelentős befolyást gyakorolnak. Az informatikus szakemberek munkaerő-piaca sem képez kivételt ez alól. Átértékelődtek az egyes szerepek és kompetenciák. Az infrastruktúrát támogató és kiszolgáló szolgáltatásoknak a krízisben is alapvető fontosságuk van. Az IT rendszerek fenntartásához, vagy az internet szolgáltatás zavartalan működtetéséhez szükséges a szakértő háttér, a jól képzett IT munkaerő. A bankszektorban a recesszió által kevésbé érintett terület az adatbiztonság, a banki adatgyűjtés. Az ezeket kiszolgáló munkaerő, valamint az elektronikus vállalatirányítási rendszerek működtetésében részt is kevésbé veszélyeztetettek. Továbbra  is szükséges a vállalatok informatikai infrastruktúráját támogató fejlesztőmérnökökre, rendszeradminisztrátorokra és programozókra. Köztük is versenyelőnyre tesznek szert azok, akik képesek megfelelni a nyelvi elvárásoknak. A vállalati IT rendszereket fenntartók, és működtető informatikusok mellett előreláthatóan kevéssé kell aggódniuk a játékfejlesztőknek, programozóknak. Ezen belül is, akik képesek követni a gyorsan változó igényeket és az aktuálisan legelőrehaladottabb technológiákat és nyelveket alkalmazó, gyártók számíthatnak fennmaradásukra és fejlődésükre.

A magyar piacra sajnos nem igaz minden ilyen optimista feltételezés, az itt tevékenykedők helyzete valamivel nehezebb és kiszolgáltatottabb. Az IT-szektor globalizációja révén a nagy munkaerő-felvevő nemzetközi cégeknél ez ugyan kevésbé érezhető Magyarországon is, mint a kis- középvállalatokra, amelyeknek működése, informatikai háttere függ, ugyanakkor különbözik a gazdaság más egységeinél megszokottól. Erős hatása van rájuk az adózás minőségének, s bár méretük következtében rugalmasabbak a nagy magyar vagy multinacionális vállalatoknál, de ennél gyorsabbak lehetnének, ha nem kötnék őket gyakran egy vagy több évre szóló szerződések. Ezek miatt a prevenció helyett gyakran csak az utólagos problémamegoldásra van kapacitásuk. Náluk lehet a legveszélyeztetettebb az informatikusok jövője. Ehhez hozzájárul, hogy az ilyen cégeknél dolgozók kevesebb támogatást kapnak továbbképzésükhöz. Ez a tendencia azonban részben igaz, mert párhuzamosan működik az a vonal, hogy a kkv vezetők hűséget remélve alkalmazottaiktól valamennyit befektetnek továbbfejlődésükbe.  Budapest és a vidék viszonylatában hasonló a helyzet. A nemzetközi cégek jórésze Budapestre és vonzáskörzetébe települt, s bár vidéken is akad néhány, a naprakész, állandóan frissített tudású szakembereknek csak a töredéke kötődik a legújabb technológiák elérésével ritkábban kecsegtető vidékhez.

A jó munkaerő megszerzésén túl, fontos pont a jólképzett szakemberek megtartása. Az egyik ilyen visszatartó erő a hazai munkavállalást is nehezítő nyelvtudáshiány, mely gyakran ellehetetleníti a szakmailag egyébként piacképesek elhelyezkedését. A mindkét akadályt sikeresen vevőket azonban egyre nehezebb Magyarországon tartani. A csábító külföldi munkalehetőség ellensúlyozható, az idehaza is jelen levő multinacionális cégek által felkínált nemzetközi szintű fizetéssel és fejlődési lehetőséggel. Az informatikusok szerint megtartó ereje lehetne, s nem csak nálunk, a még Nyugat-Európára sem jellemző távmunkának is. Az IT-szakemberek előnyben részesítenék, ám térhódítását, munkaadó-oldali elfogadását ma még filozófiai, adatvédelmi, biztonsági, munkafelügyeleti és -szervezési kérdések nehezítik. A hazai piacon nehezítik a változások követését az idehaza még mindig gyakran hiányzó HR-szervezetek. Ezek feladata lenne a HR-stratégiák, ezeken belül az utánpótlás-nevelés kidolgozása. Akadnak jó példák is. A multinacionális cégek többségénél létezik HR-szervezet és HR-stratégia, néhol gyakornoki program is, és nem egy felsőoktatási intézmény él a végzettek elhelyezkedését segítő kooperatív képzés, karriercentrumok lehetőségével.

Könnyebb lenne a szakemberszükséglet felmérése, az oktatás és a piaci igények összehangolása, ha működne az oktatási intézményekben a jelenleg még kezdetleges karrierkövetés. Az ezt felvállaló felsőoktatási szervezetek, a ma még inkább „fantom” vállalati HR szervezetekkel, külsős HR szervezetekkel és az állam közreműködésével sokat javíthatnának a jövő- és jelenbeli informatikai szakemberek piacképességén s áttételesen a gazdaság egészén.


Forrás: Fekete Gizella, Business Online