Jogi tudnivalók munkavállalóknak

Mindannyiunk előtt ismert, hogy mindennek ára van, így a jogérvényesítésnek – azaz áttételesen – a jogkövető magatartásnak is. A dolog így is van rendjén, hiszen nem is várható el senkitől, hogy díjazás nélkül végezze munkáját.

A jogérvényesítés díja az igazságszolgáltatásban az illeték, amelynek megfizetését követően – további törvényi feltételek megléte esetén - mozdul meg az állami apparátus, hogy „igazságot”, vagy írom inkább így: „jogot” szolgáltasson.

Bővebben: Jogbiztonság

Rendkívüli felmondás

Következzék tehát a harmadik rész, a munkaviszony megszüntetés kérdéskörében.

Az alaptételeink még mindig változatlanok: A megszüntetés egy szándékolt aktus. Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy rendkívüli.

Bővebben: A Munkaviszony Megszüntetése III. rész

Rendes felmondás

E magazin hasábjain ígértem, hogy folytatom a munkaviszony megszüntetés témájának boncolgatását, hiszen a múlt alkalommal csak a közös megegyezés kérdéskörét érintettem.

Az alaptételeink változatlanok: A megszüntetés egy szándékolt aktus. Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy rendkívüli.

Bővebben: A Munkaviszony Megszüntetése II. rész

Közös megegyezés

Gondolom, sok olvasóm merengett már a címben foglalt kérdésen, hiszen alkalmazottként is és munkáltatóként is megkerülhetetlen a munkaviszony megszüntetésének problémája, amelyre előbb vagy utóbb sor kell, hogy kerüljön, legyen a váltás oka akár egy új élethelyzet, pénzügyi változás vagy újabb, izgalmasabb kihívás.

Előjáróban praktikusnak látszik pár fogalmat elhatárolni egymástól, megkönnyítve így a tovább gondolkodást.

Bővebben: A Munkaviszony Megszüntetése I.rész