Elektronikus cégeljárás a gyakorlatban

Az elektronikus ügyintézés valóban egy csoda. Azok a rendkívül szoros  (2 nap) határidők azonban, amiket a vonatkozó jogszabályokból kiollóz a  média, mindenhatónak állítják be az e-igazgatást, pedig koránt sem az. 

Mint ahogy a címben szereplő állítás is csak úgy igaz, ahogy eddig is az volt és pontosan annyira hamis, mint ahogy eddig sem fedte a valóságot.


Az előző „talányosnak ható” mondatom megértéséhez el kell, merüljünk  kicsit a gazdasági társaságok egyes „létszakaszaiban”, amelyek a  következők: létesítés (bejegyzés), módosítás (változás-bejegyzés), létezés, megszűnés (végelszámolás, felszámolás).

Létesíteni csak új céget lehet. Létezőt csak változtatni vagy megszüntetni.

Létesítéskor (a cégpapírok cégbírósági beérkezésekor), mint eddig is (papír-alapú cégeljárás) a cég már működik, számláz, kötelezettségeket vállal abban a reményben, hogy a cégbíró is úgy  találja majd: bejegyezhető a társaság.

Amíg a cégbíró nem bírálta el a céget (illetve annak okiratait), az bejegyzés alatt (b.a.) áll. A bejegyzés alatti lét, korlátozza némileg a vállalható kötelezettségek mértékét és körét, de ez gyakorlatilag  semmilyen korlátot nem jelen a társaság ténykedésében. Csak  akkor okozhat majd problémát, ha mégsem jegyeznék be utóbb a céget. Akkor ugyanis ott marad a tulajdonos, tele kötelezettségekkel, de cég  nélkül. Aki pedig így jár, az nem tehet mást, minthogy maga áll helyt a vállalásaiért, amit a  „reménybeli” cége nevében tett.

Ha tehát a címben szereplő mondatot boncolgatjuk, arra juthatunk, hogy az új  cég csak a cégbírói elbírálás után létezik ténylegesen, teljes jogában és egészében, amely elbírálás az e-eljárásban ugyan maximum csak két nap lehet, de az e-okiratok beadását megelőzően beszerzendő egyéb igazolások megszerzése újabb napokat vesz igénybe.

A költségtérítést (illetéket) a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára kell
utalni, amely az utalás másnapján könyvvel és harmadnapra igazolja vissza a költségek megfizetésének tényét. Fentieket követően lehet csak a cégbírósághoz fordulni, így az e-cégbejegyzés időigénye minimálisan öt munkanap (ide nem értve a cégbíróság esetleges hiánypótlási felhívásait). 

Fentiekből következik, hogy az egyik héten elindított e-cégalapítási folyamat praktikusan csak  a következő hétre esően eredményezhet teljes jogú (bejegyzett) gazdasági társaságot.

A MÁK igazolás kivárása így a korábbiakhoz képest tulajdonképp  időveszteség, hiszen eddig az illetékbélyeget ragasztotta az ügyvéd a kérelemre, amely hamarabb beszerezhető, sőt esetleg  "készletezhető" is volt.


A „készletezés" gyorsíthatja majd meg a létező cégek változásainak elektronikus bejegyzését, amellyel legközelebb foglalkozom.

Dr. Tokár Tamás
ügyvéd